Ha nem kezeli a hamis ízületet, akkor mi fog történni

A vártnál kevesebb, 47 milliárd forint a kórházak napokban összesített, október végi lejárt adóssága — tudta meg a Világgazdaság. Az összeg azóta csökkenhetett, hiszen a kormány határozata alapján a decemberben nekik juttatott 2 7,5 milliárd többletforrás nagy részét a lejárt számlák kiegyenlítésére kellett fordítaniuk.

Az idei költségvetés ugyan lehetővé tette az országos gyógyítási alapdíj csekély mértékű emelését, de a kórházak szakmai szervezete szerint — bár átmenetileg levegőhöz jutottak — egyhavi működési pénz hiányzik akkor mi fog történni kasszából. Nyugtalanító, hogy az Egészségbiztosítási Alap több mint 40 százaléka adóbevételekből származik, amit befolyásol a gazdaság állapota. Megtörtént ugyan az első lépés az ágazat újjáélesztésére, de mielőbb végső formába kell önteni az egészségügy megmentésére készített Semmelweis-vitairatot, amelyben megállapítják: ez az intézményrendszer a meglévő pénzből nem tartható fenn.

Ezért már az idén centralizálni kell a legköltségesebb gyógyító eljárásokat, ami erősíti a betegellátás biztonságát. Anyagi ösztönzőkkel is meg kell erősíteni a térségi szakrendelőkkel integrálható háziorvosi praxisokat.

A térségi betegutak megszervezésével rövidülhetnek a várólisták, s munkamegosztás alakul ki a kórházak között, megszűnhet a megyei intézmények egyeduralma. Hamarosan végső formát kap az egészségügy megmentését célzó Semmelweis-vitairat, amely lépés az ágazat újjáélesztésére, ám az idő sürget, hozzá kell látni az intézményrendszer radikális átalakításához Negyvenhétmilliárd forint volt a kórházak szeptember végi lejárt adósságállománya — tudta meg a Világgazdaság.

Ez a vártnál kevesebb, csupán tízmilliárddal több, mint a fél évkor mért kifizetetlen számlák összege. A december végi felmérésre később kerül akkor mi fog történni, de a gyógyintézményeknek év végén juttatott 27,5 milliárdos többletforrás e tekintetben biztató. A pénzből közel hárommilliárdot kellett a kardiológiai és ortopédiai várólisták csökkentésére fordítaniuk az e beavatkozásokat végző kórházaknak, a többit az adósságok kiegyenlítésére kapták.

1. View Larger Image Hitek és tévhitek a kullancscsípésről Manapság igen sokféle információ terjed a csípésekről, azok ellátásáról és a várható esetleges problémákról.
2. Méhkezelés ízületi gyulladás és ízületi gyulladás kezelésére
5. A térdgyulladás betegség
6. Miért fáj az egész test ízületei

Érzi az intézkedés hatását a háttéripar, hiszen a cégek hozzájutottak számláik ellenértékéhez — mondta lapunknak Hornyák László, az Orvostechnikai Szövetség elnöke. Már-már azon voltak, hogy leállítják a tetemes pénzzel tartozó kórházak számára a különféle eszközök beszállítását, hiszen — elsősorban — a kisebb egészségügyi eszközöket forgalmazók hitelkérelmeit elutasították a bankok.

Hitek és tévhitek a kullancscsípésről - Dr. Balaicza Erika

Némi elmozdulás, hogy a gyógyító-megelőző kassza idei költségvetése több a tavalyi előirányzatnál. S ha hozzávesszük, hogy ben a kórházak Az idei költségvetés lehetőséget adott az évek óta ezer forintos egy betegesetre kapott országos gyógyítási alapdíj négyezer forinttal történő emelésére tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár OEP sajtófőosztályától. Mivel a finanszírozási technika szerint az intézmények múlt év novemberi teljesítményéért januárban fizet az OEP, e hónapban az emelt összegű díjakat kapják a kórházak.

Az egészségügyért felelős államtitkárság már megtette az első lépéseket a változtatások érdekében, de a külső környezet kedvezőtlen — véli Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének programvezetője. Amíg ugyanis az Európai Unióban az egészségügyi közkiadások átlaga a GDP 7,4 százaléka, nálunk ennél 3 százalékponttal kevesebb. A felzárkózáshoz milliárd többletforrás kellene, de ezt csak a gazdaság belendülésével, egy egész kormányzati ciklus alatt lehet előteremteni.

Ám ha többet egyelőre nem is tud adni a kormány, el nem vehet az ágazat költségvetéséből — utalt a nemzetgazdasági miniszter pár héttel ezelőtti kijelentésére, amely szerint milliárdot vonna el az egészségbiztosító kasszájából.

Az első fél évben ugyan stabilnak tűnik a kórházak gazdálkodása, ám azután szükség lesz a költségvetési tartalék feloldására akkor mi fog történni állítja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci kórház főigazgatója. A sokszakmás, nagy kórházak most ugyan jól jártak, viszont a kisebbeknek kevesebb jutott a 27,5 milliárdból, továbbra is egyhavi működési bevétel hiányzik a gyógyítási kasszából.

Elkerülhetetlen az intézményrendszer átalakítása tette hozzá. Ám míg az államtitkárság egészségügyet megmentő Semmelweis-terve nagytérségi egészségszervező központok segítségével integrálná az alap- a szakrendelői és a kórházi ellátást, Csiba Gábor ezt megyénként tenné, a betegutak szervezését a megyei egészségügyi intézményekre bízná.

• REJTŐ JENŐ: AKIK ÉLETET CSERÉLTEK
• Fertőző ízületi gyulladáskezelés
• Az elme megismerése | Moralitás–Koncentráció–Bölcsesség – Buddhista Vipassana Alapítvány
• Ízületek fáj a láb duzzadt, mit kell tenni
• Ellenségesen kemény élet súrolta testét, lelkét.

Már az idén hozzá kellene látni a költséges beavatkozások, például a csípőés térdprotézisműtétek centralizálásához — folytatja a szükséges lépések sorát Sinkó Eszter.

Ezzel csökkenne a szövődmények kockázata, takarékosabb lenne a gyógyítás. Tudomásul kell venni, hogy ez az intézményrendszer ebből a pénzből nem tartható fenn — erősít Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. Ezért vagy átalakítják a rendszert, vagy többletforrást kap az ágazat. Ez utóbbi azonban a gazdasági növekedéstől függ. Így marad az első megoldásra készült Semmelweis-terv végrehajtása.

Társaság elnöke jelentős eredménynek tartja, hogy a gyógyítást négy-hat éve nehezítő, merev teljesítményvolumen-korlátot tvkamely hozzájárult a várólisták és az adósság felduzzadásához, januártól lazította az államtitkárság.

A gyógyítás azonban ezután sem korlátlan, annak gátat szab a költségvetés. Ám ez évtől a tvk-t indokkal túllépők a tb-díj bizonyos hányadát megkapják, a progresszivitás csúcsán lévő országos intézetek és egyetemi klinikák pedig a gyógyítási alapdíjon felüli összeget kapnak a súlyos akkor mi fog történni ellátása után.

Ez ugyancsak csökkentheti a várólistákat.

Dr. Török Alexander Urológus szakorvos bemutatkozása

Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke támogatja az egészségügy megmentésére kidolgozott Semmelweis-tervet, azt azonban megjegyezte, hogy annak kidolgozói 90 százalékban fővárosi szakemberek voltak.

Ennek ellenére akkor mi fog történni reméli, hogy a vitairathoz készített javaslataikat figyelembe veszi az államtitkárság. Szerinte a tervet sürgősen véglegesíteni kell, és a második fél évben hozzá kell látni az egészségügy átalakításához, tudva: akár a létszámleépítés a végkielégítések miatt, akár a kórházak integrációja pénzt is igényel.

Az alapellátást radikálisan meg kell változtatni, megerősítését anyagi ösztönzéssel lehet megoldani, a magukra hagyott orvosokat segíthetik a térségi járóbeteg-szakrendelők.

Ám úgy látja, hogy némi elmozdulást jelent az egészségügyi szolgáltatóknak a tavalyi költségvetési előirányzatnál nagyobb összeg, nem lesz nagyobb gond a gyógyászatisegédeszköz-ellátás finanszírozásában sem. Ám az EA legkiszámíthatatlanabb része a gyógyszerár-támogatási kassza, amelynek összege kevesebb a múlt évinél.

HORNYÁK LÁSZLÓ, az Orvostechnikai Szövetség elnöke azt tapasztalta, hogy az Egészségbiztosítási A lap es megtakarításából az ágazatnak juttatott 27,5 milliárd forintból a kórházak és rendelőintézetek kifizették a beszállítók lejárt számláit, ezek összege tízmilliárdra rúgott az év végén. A háttéripar lélegzetvételhez jutott, ami azért is fontos, mert a szektor jelentős foglalkoztató, ez pedig számottevő összeget jelent a járulékbevételeket illetően. Az ágazata háttéripara azt reméli, hogy az idén nem ismétlődik meg a kórházak múlt évihez hasonló eladósodása, és gördülékeny lesz a beszállítás.

Előtte 9 hónapig műszívvel tartották életben. A kisfiú gyorsabban gyógyult, mint orvosai várták. Hamarosan teljesen felépülhet. Tavaly rajta kívül még 5 kisgyerek kapott új szívet az Országos Kardiológiai Intézetben. De amíg idáig eljutott sokat kellett várnia.

Több mint 10 hónapot. A szegedi kisfiú tavaly márciusban került be az Országos Kardiológiai Intézetbe.

Öröklött szívbetegsége volt és már akkor tudták, hogy csak szívátültetéssel lehet megmenteni. Ezzel rekordernek számít, mert Magyarországon ilyen hosszú ideig még senki nem volt műszíven. Donort december elején találtak, 6 órás műtéttel kapott új szívet. Most boldogan búcsúzott a nővérektől. Ennyi idő alatt minden itt dolgozó megszerette őt.

Kiss Mónika, nővér: — Jó volt vele lenni, tehát mondjuk rá, hogy egymás kezéből vettük ki. Mindenki szeretett vele lenni. Kispál Istvánné, Máté édesanyja: — Eddig mindig csak arra az egy napra koncentráltunk, ami előttünk állt. Minden este azzal köszöntem el a gyerektől, hogy ez egy szép nap volt és holnap is legyen legalább ilyen szép. És most azért megvan a remény, hogy már tervezhetünk.

A kórház főigazgatója szerint a kisfiú sikere hároméves programjuk sikere is. Mindenkitől külön elköszöntek a kórházban, ahol óta 14 gyermek kapott új szívet. A Kardiológiai Intézet most is több mint 30 gyereket figyel.

Urológus szakorvos

Azért, hogyha valamelyiküknek rosszabbra fordul az állapota, akkor azonnal műszívet kaphassanak. A kórházban egyébként abban bíznak, hogy hamarosan emelkedni fog a szívátültetések száma, mert Magyarország is csatlakozik az Eurotranszplant nevű nemzetközi szervezethez.

Így gyorsabban juthatnak majd donorhoz a magyar várólistákon szereplő betegek. A csatlakozási folyamat most kezdődik és legalább két évig tart. Mihály Sándor, Szervkoordinációs Iroda vezetője: — A kétéves periódus után lehetőség van dönteni a teljes jogú tagságról.

Ebben az esetben a kiválasztást, tehát az éppen rendelkezésre álló donorszerv odautalása, odajuttatása egy várakozó számára nem egy Magyarországon született döntés lesz, hanem ezt a Leindenben működtetett várólista-program fogja — idézőjelben persze — eldönteni, hogy ki kaphatja az éppen rendelkezésre álló szervet.

Vagyis, ha kap egy szervet egy ország, akkor legközelebb neki kell felajánlania egy másikat. Transzplantációs helyzet, azt mondják, hogy a szervezettség, a megfelelő tájékoztatás, illetve az állam hathatósabb szerepvállalása hiányzik ezen a területen.

És most majd az Eurotranszplanthoz való csatlakozással javulhat ez a helyzet. Önök szerint miért nem történt meg ez eddig? Ofner Péter, főigazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — A kérdés jogos, és tulajdonképpen akkor, amikor mi elkezdtük ezt a gyermek szívtranszplantációs programunkat, akkor úgy próbáltunk gondolkozni, hogy egy európai programot szeretnék megvalósítani.

Ami azt jelenti, hogy azokkal az elvekkel próbáltunk, azokból az elvekből próbáltunk kiindulni, ami jellemzi a nyugat-európai programokat. A teamünk Berlinben tanult és nemcsak az orvosok, hanem asszisztensek is a felkészülési, maga egy európai koncepció mentén történt. Világosan kell látni, hogy a szervtranszplantáció, és ezen belül a szívtranszplantációs program nem egy sebészi bravúr, nem egyetlen intézménynek az eredménye, hanem egy olyan ágazati összefogásé, olyan többszakmás együttműködésé, ami messze meghaladja egyetlen intézmény kereteit.

Erre irányult a kérdésem, azt olvastam, hogy a csatlakozás kérdése nem új keletű dolog, több mint 10 éve ez időről-időre felvetődik, de a szakma nem támogatta ezt, vagy nem volt egységes ebben a kérdésben. Ez így van? Azzal kezdeném, hogy mára egységessé vált.

Tehát azok az egyeztetések, amelyek az elmúlt fél évben lezajlottak, a szakma és az egészségügyi vezetés között, egyértelműen Eurotranszplant pártiak voltak.

Visszatérve az előző kérdésére, rendkívül sok apró mozaikképből áll ez a transzplantációs tevékenység, ahogy a főigazgató úr mondta, nem mondom azt, hogy kizárólagosan ez volt az oka, de akár az is lehetett az oka annak, hogy 67 óta nem csatlakoztunk, hogy a csatlakozáshoz eléggé érettnek kell lenn. És talán most érezte a szakma úgy, hogy a magyar transzplantációs szakma, minden szervet tekintve, vagy legtöbb szervet tekintve érett ahhoz, hogy csatlakozzon egy európai szervezethez.

Tehát mit várunk ettől? Ofner Péter, főigazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — A csatlakozás az egy rendkívül fontos lépés a transzplantációs programok fejlődésében. Egyfelől a jobb donorellátást, a jobb donorszerv-ellátást várhatjuk. Azt, hogy egy nagyobb poolból, tehát egy nagyobb lakossági tömegből jobb szervallokáció érhető el minden rászorult számára. Ez nemcsak Magyarországra, hanem az összes benne, a programban lévő nemzet számára így van. A másik fontos és szerintem legalább ilyen fontos eleme az, hogyha egy európai szervezethez csatlakozunk, akkor annak a látásmódját, módszertanát súlyos fájdalom a boka ízületében kell vegyük.

Ahhoz, hogy abból kivehessük azt a benne rejlő hasznot, ami számunkra kétségtelenül egyértelmű, ahhoz alkalmazkodnunk kell, ahhoz akkor mi fog történni kell fogadnunk bizonyos működési elveket, mert csak akkor mi fog történni lehetünk európai nemzet e tekintetben.

Azt mondta az előbb, hogy nem voltunk eddig érettek a csatlakozáshoz. Most, mondjuk a jelenlegi helyzetben tudna flottul működni a rendszer? Ezt azért kérdezem, mert kevesebb beteget jelentenek pl.

Ez nagyon furcsa. Fel kellene tölteni a várólistákat. Tehát itt furcsa ellentmondás van ebben a kérdésben.

• Január – Semmelweis Médiasarok
• Mi gyógyítja a lábak ízületeit
• Kenőcs ló ízületekhez
• Lehet gyulladás, de lehet daganatos folyamat is.

Miért van ez így? Szatmári András, szakmai igazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — Ahogyan az előbbiekben mondtam, ez számtalan mozaikból áll. És a transzplantációs tevékenység számtalan szervet érint. Ma Magyarországon vannak olyan szervet illető transzplantációs programok, amelyek már ha nem kezeli a hamis ízületet vannak, készen állnak arra, hogy egy európai szervezethez való csatlakozásból a maximumot hozzák ki.

Vannak olyan programok, ahogy ön is utalt rá, a várólisták, egyik-másik szerv esetén, nem minden esetben, hiszen vannak olyan szervek, ahol a várólistán várakozás a jobb könyökízület fájdalma okoz, tehát a várólisták fel vannak töltve, ott, azokon a területeken, ahol ez a feltöltés elmaradt vagy lassabban valósult meg.

Ott van, ige, teendője a magyar szakmának, a magyar egészségügyi felső vezetésnek. Ofner Péter, főigazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — Ebből is látható, hogy nem pusztán csak a transzplantációs szakmának van erre szüksége, hanem gyakorlatilag az egész ellátórendszernek egyfajta más látásmódjára, többféle szakma együttműködésére.

És erre pénzt és forrást is ígért. A másik oldal a donorhiány.

Hitek és tévhitek a kullancscsípésről

Az ÁSZ jelentése szerint kórház egyáltalán nem jelentett az öt év alatt. Egy-egy évben pedig még a nagy intézmények sem, elfelejtettek, ahogy az ÁSZ-jelentés írja.

Elfeledkeztek a feladatról.

Akkor az orvosokat vagy az intézményeket kellene ösztönözni itt, hogy jelentsék azokat a elhunytakat, akikből a szerveket lehet átültetni, ez pénzkérdés vagy kapacitás kérdése?

Ez az apró, a kis része a transzplantációs tevékenységnek nem kis része, hogy donor probléma megoldása, ez is számtalan részből áll.

Az elme megismerése

Áll finanszírozási részből, áll kapacitási részből, és áll, és ezt ne felejtsük el, talán a legfontosabb, az egész magyar társadalomnak az erre való felkészítéséről. És ebben óriási szerepe volt az elmúlt években többek között a gyermek-szívtranszplantáció körüli médiatevékenységnek.

Az embereket rá kell döbbenteni, fel kell készíteni arra, ahogy nagyon sok ország ezt megtette, Spanyolország például, ott sem volt a kezdet kezdetén minden rendben. Rengeteg energiát, pénzt, médiafigyelmet fordítottak arra, hogy az emberekben tudatosuljon, hogy milyen fontos ez. Az elmúlt években több felmérés történt, az európai emberek fele elzárkózik attól, hogy a szerveit halála után felhasználják.

Az indoka pedig az a negatív válasznak, hogy fogalma sincs, hogy miről van szó valójában.

Tanácsok a meditációhoz Észrevétel vagy öncsalás? Fontos az elme-gyakorlatok különböző szintjeiről beszélni, mert az elme nagyon sokféle módon tudja becsapni önmagát.

Hát hazánk nyilván még rosszabbul áll ezen a téren. Nem tudom. Ofner Péter, főigazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — Éppen ezért rendkívüli jelentősége van azoknak a akkor mi fog történni, többek között ennek is, ami erről a témáról szól. Azt is tudni kell, hogy Magyarországon a donáció az egy feltételezett beleegyezésen alapul, ami azt jelenti, hogy az emberek bár lehet, hogy ezzel a kérdéssel nem sokat foglalkoznak, de agyhalál beállta esetén nem kell senkinek a hozzájárulása, a hozzátartozóké sem, tehát itt ebben a felnőtt korcsoportban a donáció az tulajdonképpen egy szervezettség és a társadalom megértésének a kérdése.

Tehát hogy lehet valaki donor? Ez az egyik a halála után, de lehet élő donor is. Ez hogy lehet?

Ofner Péter, főigazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — Az élő donor kérdése az egy másik kérdés, az olyan szervek esetében lehetséges, ahol egy mondjuk egy páros szerv, mint a vese esetében, hogy az egyik szervet ki lehet venni, és fel lehet használni annak megfelelő, bizonyos megfelelő kautélák mellett. Természetesen ez a mi szakmánkra, a szívtranszplantációra nem vonatkozik. Annak mi az oka, hogy nem mindegy, hogy kit, hol műtenek meg? Szatmári András, szakmai igazgató, Országos Kardiológiai Intézet: — Én azt hiszem, hogy erre mi egyértelmű választ adni nem tudunk, de azt hiszem nem is lehet.

Általános elveket lehet megfogalmazni ezzel kapcsolatosan, látni kell azt, hogy a transzplantáció általánosságban egy költséges tevékenység, de még mindig ezeknek a betegeknek a kezelésére fordított pénzzel szemben még mindig egy költséghatékony eljárás.