Váll ligamentum-töréskezelés. A csuklócsukló karjának törése - Köszvény
A tranziens osteoporosis algodystrophia fracturát nem okozó trauma után, esetenként elôzmények nélkül jelentkezik, jellemzô az ízületet alkotó csontok foltos osteoporosisa.
A betegfelvilágosítás, az váll ligamentum-töréskezelés munkakör- illetve sporttevékenység-változtatás, a testsúlycsökkentés a progresszió szempontjából döntô jelentôségû lehet. Gyógyszeresen a fájdalomcsillapítás analgetikumokkkal, kísérô synovitis esetén nem szteroid gyulladáscsökkentôkkel, alapkövetelmény. Kortikoszteroidot intraartikulárisan csak ritkán adunk, a lokális adás azonban jelentôsen csökkentheti a kísérô bursitist, pericoxitist megfontoltan, legfeljebb 2—3-szor adva.
Kondroprotektív szerek megkísérelhetôk a korai stádiumban. A rendszeres célzott gyógytorna, váll ligamentum-töréskezelés a rehabilitáció alapja, emellett a fizikoterápia, a balneo—hidroterápia teljes tárházát felhasználhatjuk a fájdalomcsillapításra, az esetleges kontraktúra nyújtására meleg kezelések.
Utóbbiban nagyon jól beválik a korai hasonfekvés, mely az ízületet éjszaka passzívan nyújtja. Sebészi megoldásként preventíve a korai osteotomia, elôrehaladott esetben a csípôízületi protézismûtét jön kenőcsök és gélek vállízületi gyulladáshoz. Ø A csípôprotézis beültetése, még ha teljes panaszmentességet és tökéletes funkciót biztosít is, bizonyos fokú alsó végtagi és össz-szervezeti egészségkárosodást jelent.
A csípôtáji fájdalom egyéb okai A trochanter bursitis viszonylag gyakori, fôleg nôknél elôforduló betegség, mely mozgásra és éjszaka súlyosbodó fájdalmat okoz a csípô külsô részén.
A kár hatása önmagára
A trochanter major érzékeny, sántítást okozhat. Kialakulását elôsegítik az obesitas, a hátfájás, egyéb csípôbetegségek, a végtagok hosszának eltérései, ismétlôdô váll ligamentum-töréskezelés. Terápia: nyugalom, nem szteroid gyulladásgátlók, fizikoterápia, lokálisan adott kortikoszteroidok, anesztetikumok. Az adductor tendinitis atlétáknál fordul elô.
A meralgia paraestheticát a n. Fájdalmat, paraesthesiát okoz a comb elülsô felszínén. A combcsont törései A combcsont az emberi csontváz leghosszabb, legerôsebb és váll ligamentum-töréskezelés csöves csontja. A felnôtt ember magassága átlagosan a combcsont hosszának négyszerese. A combcsont töréseit felosztjuk csípôtáji, tompor- diaphysis- és disztálisvég-törésekre. Combnyaktörés A combfej és a combnyak a combcsont diaphysistengelyével —°-os szöget zár be, a combnyak mediális corticalisa az Adams-ívet alkotja.
A trochanter minor mögött a combnyakra húzódó crista a calcar femoris, mely a combnyak statikájában jelentôs szerepet tölt be. A combnyak a diaphysissel mintegy 10°-os elôrenyitott szöget zár be.
Jellemzô a combnyak és a trochantertáj trabekuláris szerkezete, melynek szerepe a csont stabilitásában meghatározó. Idôs korban és osteoporosisnál fokozatosan elvékonyodik, gyengül.
A combfej és a nyak váll ligamentum-töréskezelés része az ízületi tokon belül található, az ízületi tok szélén lépnek be a fej ellátását biztosító arteria és vena cicumflexa erei. A trochantertáj jó vérellátású spongiózus csontállomány, felszínén fôleg a combot kirotáló izomzat tapad.
Az acetabulum váll ligamentum-töréskezelés a combfej által alkotott csípôízületben a váll ligamentum-töréskezelés háromsíkú. A combnyaktörés napjainkban a traumatológiai osztályok betegeinek mintegy nyolcadát érinti. A kórkép idôskorban gyakori, törésre egy fiatalkori és minden ezer törésre egy gyermekkori törés fordul elô. Idôskorban egy egyszerû elesés is oka lehet a sérülésnek, fiatal és egészséges csontozatú egyénnél a törés bekövetkeztéhez nagy erôbehatás szükséges. A mozgásszervek károsodásai A combnyak- és a tomportáji törések megoszlása hazánkban arányú.
Az eredményes kezelés feltétele a mielôbbi anatómiai repozíció, a combfej keringésének megtartása és a stabil rögzítés. A mûtéti eljárások elôrehaladásával új módszerek mindig felkeltik a reményt a törési szövôdmények megelôzésében.
A combnyaktöréseket stabilitás szempontjából Pauwels osztályozta a törésvonal lefutása és a törésre ható erôk viszonya alapján. A Garden-beosztás a törés primer elmozdulásának irányát és mértékét veszi alapul, amely a várható fejkeringés-károsodás szempontjából jelentôs. Garden az I. Ez utóbbi csoportban a durva diszlokáció miatt károsodhat a fej vérellátása, emiatt a fejelhalás valószínûsége jelentôs.
Szabó, É. Bodnár, E.
A prognózis és a kezelési terv váll ligamentum-töréskezelés szempontjából a hazai és nemzetközi szakvélemény a Garden-beosztást veszi figyelembe. Biomechanikai szempontból az addukciós, a varustörések kedvezôtlenebbek. A Garden I. A III. FEJEZET A mozgásszervek károsodásai csípôtáji fájdalom mellett a végtag kifelé fordult és megrövidült állásban, a trochantertáj magasabban áll, a beteg képtelen a lábát felemelni. A kétirányú röntgenfelvételen a combnyak törése, annak jellege pontosan látható.
Mi a zúzódás?
A törés kezelése az utóbbi évtizedben jelentôsen módosult. Egyértelmûen igazolt, hogy a combcsontfej életképessége a vérkeringésének függvénye, tehát a törtvégek mielôbbi helyretételével és stabil rögzítésével a megmaradt fejkeringés megtartható. Ma már rendelkezünk olyan eljárással, mely megfelelô stabilitást biztosít és nem okoz számottevô mûtéti megterhelést. Arra kell törekedni, hogy az idôs sérült lehetôleg 6 órán belül mûtétre kerüljön.
A korszerû váll ligamentum-töréskezelés és eljárással biztosítható a fej életképessége, a sérült rövid idôn belül panaszmentessé válik, már másnap megkezdhetô az aktív utókezelés, megelôzhetô a tartós fekvés okozta számos szövôdmény.
Homorú-domború lencse
Sajnos még az orvosok körében sem tudatosult, hogy az idôs csípôtáji sérült késedelem nélkül kerüljön intézetbe. Mûtéti eljárás: extenziós asztalon röntgenkészülék segítségével a törés kíméletesen reponálható. Választott helyen bevezetett kanülált csavarokkal, szükség szerint toldaléklemezzel a megfelelô stabil rögzítés perkután módszerrel elvégezhetô. Mûtéti szövôdmény: technikai hibák, a rossz repozíció, instabilitás, fémtörés, rediszlokáció, vérömleny, gennyedés.
Az idôs embert fenyegetô események, mint a húgyúti, a légúti fertôzés, a felfekvés, az immobilizációs következmények, tromboembóliás esemény.
diagnosztika
A combnyaktörések ritkán eredményeznek tartós károsodást, melyek a leggyakoribb késôi szövôdmények: a fejnecrosis, az álízület és a pszichés elváltozások következtében alakulhatnak ki. A sérülés elsôdleges ellátása, utókezelése biztosítja a jó eredményt.
Váll ligamentum-töréskezelés egészségügyi ellátórendszer jó együttmûködése képes ezt a feladatot maradéktalanul megoldani.
Tomportáji törések A combnyaktörésnél gyakrabban elôforduló sérülés, mely ugyancsak eleséskor keletkezik, tünetei megegyeznek a combnyaktörésével.
- Diagnosztikai módszerek Ezeket a töréseket klinikailag gyengén fejezik ki, így a végleges diagnózis a röntgenvizsgálat után történik.
- Minden csont és ízület nagyon fáj
- Csipőízületi ficamok Az ízületi tok rendesen kitágult, csőszerűén kihúzott, vagy homokóra alakot mutat.
- Rázó ízületek és súlyos fájdalom járás közben
- A törött csukló következményei. Vigyen hidegen az érintett vállövet. Mi a teendő a csukló végén?
A törést követô néhány nap után a tomportájon vérömleny jelenhet meg, a sérült általános állapota a balesetet követôen romolhat, vérszegénnyé válhat, a lágyrészek közötti jelentôs szövetközti vérömleny kialakulása következtében. A törés ellátásának elvei hasonlítanak a combnyaktörés kezeléséhez, törekszünk az elsôdleges mûtéti ellátásra. A korszerû eljárások biztosítják a stabil csontegyesítést, mûtét után az utókezelés megkezdhetô.
Zavartalan gyógyuláskor a beteg segédeszközzel egy héten belül visszanyeri a járókészségét és a végtag 8—12 hét után fokozatosan ismét terhelhetôvé válik. A régió gyógyhajlama spongiózus csontállománya és jó vérellátása miatt jobb, mint a combnyaktörésé, ezért a 6 órán belüli végleges mûtéti ellátás nem olyan szigorú következmény.
Az ellátás szövôdményei a rossz repozícióból, vérömlenybôl, fémanyagtörésbôl, fertôzésbôl, váll ligamentum-töréskezelés és immobilizációs ártalmakból adódnak. A maradványtünetek — a mozgáskorlátozottság, a szögeltérés, a végtag megrövidülése — tartós és járászavarokat okoznak.
Subtrochanter törés.
A szakroiliakális ízület károsodásai
Jórészt a fiatalkor sérülése, mert a törés nagy erôbehatásra keletkezik, gyakori a darabos csontsérülés. Tünetei hasonlóak az egyéb tomportáji törésekhez, a proximális törtvég a rotatorok húzóhatása miatt jelentôsen abdukált, flektált, kirotált helyzetû. A diagnózist a kétirányú röntgenfelvétel igazolja. Fôleg mûtéti, szögletlemezzel, gamma-szeggel, mert a viszonylag fiatal sérültek mielôbbi talpra állítása így biztosítható leginkább.
Konzervatív, extenziós kezelése a törés jelentôs váll ligamentum-töréskezelés miatt egyébként is nehézkes. Direkt trauma vagy szakításos mechanizmus során ritkán találkozunk izolált nagytompor- és A kórismét az anamnézis, a lokális fájdalom, de fôleg a röntgenfelvétel biztosítja.
A törött csukló következményei. Vigyen hidegen az érintett vállövet. Mi a teendő a csukló végén?
Kezelése jelentéktelen elmozdulás esetén ágynyugalom, a törés a csont jó vérellátása és spongiózus állománya miatt néhány váll ligamentum-töréskezelés alatt jól gyógyul. Jelentôs elmozdulás esetén szóba jöhet a mûtéti egyesítés. A femur diaphysistörése A diaphysis a kistomportól kezdôdik és a condylusok kiszélesedéséig tart. Lefutásában enyhe antecurvatio észlelhetô, legkeskenyebb a középsô harmadban, keresztmetszete csaknem kör alakú.
A csonton végig erôs izomzat tapad.
Much more than documents.
A kistomporon a m. A disztálisan tapadó izmok az abductor magnus, a hátsó felszínen eredô gastrocnemius medialis és lateralis feje. Mindezen izmok a törtvégek diszlokációjáért felelôsek. A csontsérülések keletkezéséhez nagy erôbehatásra váll ligamentum-töréskezelés szükség, elsôsorban politrauma során, közlekedési baleset, magasból leesés következtében alakul ki. A törés az egyszerû vonalas forma mellett gyakran darabos, néha hajlításos ék, vagy egy csontszegmentum törik ki.
A számottevô trauma nélkül váll ligamentum-töréskezelés törés patológiás eredetû. A combcsonttest törésének diagnózisa nem nehéz. A jellegzetes anamnézis, a sérült általános állapotának megváltozásán túl feltûnik a végtag kifelé rotáltsága, esetleg kóros állása.
A csuklócsukló karjának törése
Zárt töréseknél is jelentôs a lágyrészek közötti vérzés, mely elérheti az — ml-t. Megtaláljuk az aktív mozgás hiányát, a jelentôs fájdalmat. A nagy erôbehatás következtében létrejött sérüléseknél gyakori a combcsont proximális- illetve disztálisvég-törése is, fôleg politraumatizált sérülések kapcsán.
Korai szövôdménye a hipovolémiás sokk, a zsírembólia, esetleg az egyéb képlet sérülése. A mozgásszervek károsodásai Terápia. A mûtéti idôpont megválasztásában nyílt törésnél a haladéktalan beavatkozás szükséges.
A váll ligamentum-töréskezelés során a leggyakrabban alkalmazott eljárás a velôûrszegezés valamilyen formája. Darabos töréseknél a lemezes osteosynthesis, nyílt töréseknél a fentiek valamelyike vagy külsô rögzítés szükséges, a nyíltság fokától függôen.
Gyermekkori töréseknél két éves korig a Weber által ajánlott extenziós kezelés célszerû, mûtéti beavatkozásnál figyelembe kell venni a növekedési porc nyitottságát. Mûtéti szövôdmények: gyulladásos folyamat, elhúzódó csontképzôdés, álízület, instabilitás, rotációs eltérés, egyéb iatrogén elváltozások. Ø A gyógyulás általában 8—16 hét alatt következik be, az átlagos keresôképtelenség ideje 6 hónap.
Az egészségkárosodás mértéke a funkciócsökkenés fokának függvényében állapítható meg.
A femur disztális végének törései A csontsérülés lehet zárt vagy nyílt, extraartikuláris, metaphysistörés vagy az ízületbe hatoló törés. Ez utóbbiak egyszerû condylustörések vagy darabos impressziós T- Y-felszín-törések. A sérülést általában csavarás, hajlítás, zömítés és direkt trauma hozza létre. Térdízülettáji sérüléseknél vezetô tünet a periartikuláris, intraartikuláris vérzés. Társsérülésként gyakori az ér- és az idegsérülés.
A vérveszteség még váll ligamentum-töréskezelés törés esetében is meghaladhatja az ml-t. Konzervatív eljárásnál kezdetben 6—8 hét extenzió, majd gipszrögzítés.
Mûtéti kezeléshez napjainkban számos implantátum áll rendelkezésre, melyek képesek biztosítani a megfe- A prognózis függ a törés jellegétôl és a kezeléstôl. Funkciókárosodás fôleg ízületi törések után alakul ki.
Az egészségkárosodás mértékét a megmaradt mûködés határozza meg. Értékelésük a kritériumok általános értékelési szabályai szerint történik.
Ø Önmagában a tökéletesen gyógyult combcsonttörés károsodásként nem értékelhetô. Lágyrészkárosodások A lágyrészkárosodásokat azért tárgyaljuk ebben a fejezetben, mert a régiónak jelentôs a lágyrészborítása. Az itt leírtak a meniszkusz térdkezelés valamennyi sérülésére érvényesek.
A sérülés mechanizmusától, kiterjedésétôl függôen ítéljük meg a lágyrészelváltozást, ennek alapján megkülönböztetünk tompa, áthatoló és kombinált sérüléseket.
A bôr folytonosságának megtartása mellett is lehet a lágyrészsérülés súlyos, a szubkután décollement okozhatja a bôr teljes elhalását is, a lágyrészköpenyt teljesen elemelheti alapjáról.
Ez különösen töréssel együtt fordul elô. Az áthatoló sérülés, a kültakaró folytonosságának megszakadása lehet külsô behatás következménye, de kiszúrhatja a bôrt a tört csont váll ligamentum-töréskezelés hegye is. Amíg a kiszúrásos sérülés lehet könnyû, addig váll ligamentum-töréskezelés áthatoló sérülés súlyosan károsíthatja a lágyrész vérellátását és fertôzés forrása lehet.
Fontos megállapítani az életképes szövetek határát. A mechanikai trauma kombinálód- hat hô- vegyi és sugárkárosodással, mely a megítélésben külön szempontot jelent.
KT Tape: Dolor de Hombro
A lövéses sérülés az áthatoló sérülések egyik különleges formája. A különbözô energiájú lövedékek jellegzetes, kiterjedt morfológiai elváltozást hoznak létre.
Mi okozta ezt a traumát
A lágyrészek váll ligamentum-töréskezelés általában tartós károsodás nélkül gyógyulnak. Az izomsérülések után kialakuló izomfunkció-károsodásokat az ún. Meg kell említeni, hogy ezen vizsgálatok eredményeit jelentôsen befolyásolják a szubjektív tényezôk fájdalom, a fájdalomtól való félelem, a motiváció.
A lágyrészsérülések során károsodhatnak az egyes képletek, mint az izom, ideg és az ér, ezek funkciókiesése következtében jellegzetes elváltozásokat találunk, amely az egyes sérüléscsoport ismertetése során megtalálható.
A térd károsodásai A térdízület az emberi test legnagyobb méretû, bonyolult felépítésû ízülete, amely nagy megterhelésnek és gyakori sérülésnek van kitéve. A térd az emberi szervezet legsérülékenyebb ízülete. A nyújtás és a hajlítás mellett az ízületben kisfokú végrotáció végezhetô. Az ízület stabilizálásában statikus és dinamikus elemek vesznek részt.
Az elôbbiek az ízületet alkotó porcfelszínnel rendelkezô csontok, a meniscusok, az ízületi tok és a szalagok. Az utóbbiak az inak és a váll ligamentum-töréskezelés izmok. A passzív és az aktív stabilizátorok a térd különbözô részein elhelyezkedve, komplex funkciót töltenek be.
A mediális stabilizáló rendszer részei a mediális oldalszalag, a mediális meniscusszal összeköttetésben lévô ízületi tok, a hátsó ferde szalag, a musculus semimembranosus és ízületi fáj, hogy kihez menjen pes anserinus. A laterális stabilizálók a laterális oldalszalag, a laterális ízületi tok A hátsó ízületi tok a ligamentum popliteum obliquum, valamint a ligamentum arcuatum, továbbá a belsô centrális stabilizáló keresztszala- A mozgásszervek károsodásai gok.
A mediális stabilizálók gátolják a valgus instabilitást és a berotációt. A dorzális és a centrális stabilizáló rendszer a túlfeszítést, a szagittális instabilitást akadályozza meg A térdízület aktív és passzív stabilizálói 1. Centrális csoport elülsô és hátsó keresztszalag belsô váll ligamentum-töréskezelés külsô meniscus 2. Mediális csoport belsô oldalszalag, hátsó mediális tok pes anserinus és az ott tapadó izmok 3.
